Székelykeresztúr

Oldal

 

Székelykeresztúr

szekelykeresztur_2A település a Gagy és Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe való ömlésénél jött létre.
Az 1334-es pápai tizedjegyzékben már ott van a neve. 1459-ben fordul elő először, mint mezőváros, központja és névadója az oklevélileg először 1505-ben említett Keresztúr-fiúszéknek.
A mai város szerkezetileg a központi városrészből, a nyugati részen fekvő Keresztúrfalvából – ez lenne Szitás-Keresztúr – és a keleti részen lévő Timafalvából alakult ki. A város központjában áll a római katolikus templom késő gótikus épülete, szentélyén az 1458-as évszámmal. A Szent Kereszt tiszteletére szentelték.
Az 1968-1971 közötti ásatások nyomán a régészek XI-XII. századi sírokra bukkantak körülötte, és egy korábbi templom alapfalait is megtalálták. Ekkor került felszínre egy beépített fal részlete s azon régi, a XV. századból származó falképek. A freskótöredéken egy püspök alakja látható. Az északi fal freskóját, amelyen egy sárkányon ülő női alak látható, 1904-ben fedték fel. A templom mai formáját nagyrészt a XV. században nyerte. A templom egyik harangja is a XV. századból való. Az 1904-ben történt nagy javítások alkalmával az északi fal töredékes falképeinek egy része megsemmisült.
A katolikus iskola a XVII. században – 1646-ban – létesült.
Az unitárius templom 1782-ben épült, mellette nyílt meg 1793-ban az unitárius gimnázium. Ma Orbán Balázs nevét viseli. Az iskola Orbán Balázs nevét először 1940-ben vette föl, a “legnagyobb székely” iránti tiszteletből és elismerésből, aki a gimnázium tanulóinak javára értékes alapítványokat tett, könyvtárát nagy értékü könyvadománnyal gazdagította.
A város híven őrzi Petőfi Sándor emlékét. Petőfi itt töltötte élete utolsó éjszakáját a Gyárfás-kúriában. A ház falára 1928-ban tették a márványtáblát a következő szöveggel: “Ebben a házban töltötte utolsó estéjét Petőfi Sándor 1849. július 30-án.” Sokáig volt Petőfi ittlétének “élő” tanúja az öreg körtefa, amelyet utóbb már csak vaspántok tartottak össze. szekelykeresztur_4A legenda azt tartja, hogy e körtefa alatt szavalta el Petőfi az Egy gondolat bánt engemet című versét, 31-én reggel, megjósolva aznapi halálát. A körtefa “tanúságát” megörökítő Kányádi Sándor (a közeli Nagygalambfalván született) versét márványtáblába vésve olvashatjuk:“Haldoklik az öreg tanú,
Petőfi vén körtefája.
Azt beszélik ő látta volt
verset írni utoljára.”
Az öreg körtefa helyére a kegyelet új csemetefácskát ültetett. Az általános iskola ma Petőfi Sándor nevét viseli.