Ráckeresztúr

Oldal

 

Ráckeresztúr

rac_1
A mai Dunántúl földje, amint a régészeti leletek mutatják, már 4500 évvel ezelőtt lakott volt. A Duna, a Szent László-patak, a Váli-patak és a Velencei tó között vélhetően, árterületek húzódtak. A XII. században szaporodtak el a foldbeásott házak, felmenő fallal A Szent István szervezése nyomán megindult település kialakulás még be sem fejeződött, amikor az országot a tatárok megtámadták, és feldúlták. Az 1240-es években a lakosság nagy része elpusztult, a kialakult életterek lerombolódtak. A Dunántúl keleti része, Kerezthur körzete is, tatár uralom alá került. Településünk legelső írásos nyomát először a XIV századból pontosabban 1347-ből származó Nagy Lajos király korából földi Káptalan által végzett határjárási okmányban találhatjuk meg. Ettől az évtől számítjuk településünk korát is.
2002-szeptember 14.-én címerszenteléssel ünnepeltük falunk 655 éves születés napját. A XIV-XVI században Kerezthur és környéke virágzó vidéknek számított. A török dúlás azonban véget vetett a békésfejlődésnek. A lakosság nagy része kipusztult. A 150 éves török uralom végén a lakosság lélekszámát a betelepítésekkel növelték a volt hódoltsági területeken. Így a 17. század első harmadában kezdődött meg a rácok betelepülése Fejér megyébe, Kerezthurra is. Erre az időszakra tehető falunk nevének megváltozása, a régi Kerezthúrból ekkor lett Ráckeresztúr. A későbbiekben Kapitány Gyula esperes plébános adatai szerint Heister generális örököseitől vette meg a birtoktestet, báró Feldmann Anzelm 1717-ben. Ő építette a templomot, amit a bejárat feletti címerrajz is megörökített. 1727-1730 között Cziráky gróf tulajdonába ment át az akkori település. A templom felújítása a 2002-ben nyert állami támogatásból és a Székesfehérvári püspökség támogatásából jelenleg is folyik. A tetőszerkezet cseréjét a torony felújítása követi. Ráckeresztúr egyetlen műemlék jellegű épülete a Római Katolikus Templom. III. a település Martonvásár felöli határában található Szentháromságot ábrázoló szobor.
A II. József kori összeírás nyomán tudható, „Ráckeresztúr” falunak 91 lakóháza volt. Keresztény családok 128-an voltak. Papi rendből való 1 fő, és mesteremberek 5 fő, parasztok 28 fő, házi és kerti zsellérek 119 fő, stb. A község 1830. évi népessége 1316 fő, ez 1900-ra, 1846-ra növekedett. Napjainkban, 2003-ban, több mint 3200-an élnek a településen. A település belterülete is lassan növekszik. A 2000-ben készítetett település rendezési terv ismét újabb külterületek bevonását, új utcák nyitásával a belterületek jobb kihasználását tűzte ki célul.
Az 1848-as Forradalom és Szabadságharcban az akkori keresztúri lakosság kivette részét, erről családi elbeszélések árulkodnak. A ’48-as Hősökre minden évben megemlékeznek falunk lakói egy 1956 és 1848 hőseinek emlékére állított emlékműnél a Hősi parkban.
Az első Világháború és az azt követő Trianoni béke diktátum a Ráckeresztúri családokat is érintette. Halottaik emlékére a Hősi parkba felállították az első emlékművet, amely egy szuronyos magyar katonát ábrázol. Az emlékmű oldalán olvasható az elesettek névsora.
A Nyugodt békeidőknek, mely fejlődést, hozott Ráckeresztúrra is, a második Világháború vetett véget, amely jelentős károkat okozott a községben. 20 lakóház teljesen lakhatatlanná vált, 50 házat pedig kisebb-nagyobb javításokkal használhatóvá tudtak tenni. 370 lakóépület maradt lakható. A II Világháborúban sok Ráckeresztúri esett eh sokat elhurcoltak ahonnét aztán sohasem tértek vissza. Voltak polgári áldozatai is a frontok átvonulásainak. A halottak emlékét két emlékmű is őrzi, amely csak a rendszerváltást követően került megépítésre. Az egyiken a háborúból vissza nem tért Ráckeresztúriak neveivel. A településen és környezetében elesett Szovjet és más nemzetiségű katonákat a jelenlegi Hősök terén több tömegsírba helyezték el, amely elé hatalmas beton hasáb épült, még a háborút követően, csillaggal a tetején. A csillagot 2001-ben eltávolították az emlékmű tetejéről.
A háborút követő demokratizálás az 50-es évek elejére megváltozott. A főleg földműveléssel foglalkozó lakosság nagyobb részét a Termelő Szövetkezetekbe tömörítették. 1950. október 22-én volt Ráckeresztúron az első helyi Tanácstestület választása, amelyet 1956-októberének pár napját kivéve 1990. szeptember 30.-ig működtettek. Az 1956-os események Ráckeresztúrt lakosságát is megérintették, sokan a forradalom mellé álltak. A Szovjet csapatok 1956 novemberi bevonulása után a nemzetőrökre, forradalmárokra nehéz évek vártak, falunkban is.. A rendszerváltást követően emlékhely épült, ahol minden évben október 23.-án megemlékezik a falu az akkori eseményekről. 2001 óta Ráckeresztúron ismét van Nemzetőrség.
1990-ben Ráckeresztúron is lezajlottak az első helyhatósági választások. A falu polgármestert és kilenc képviselőt választott. Ráckeresztúr megindulhatott végre a XX. Századi fejlődése útján. Saját kutakkal megépült a helyi vízhálózat, amelyet ma a település üzemeltet. Országos programok keretében kiépült a gázvezeték hálózat és a telefonhálózat. Több éves megszakítással új tornaterem épült 2002-re. Új gyógyszertár szépíti a kialakulóban lévő új faluközpontot, ahová áttelepült a Polgármesteri Hivatal is. 2001-ben falutáblák kerültek az utcák végére. Az utca nevek megváltoztak, magyar költők, írók és zeneszerzők neveit kapták. Szent-István király és Szent László király emlékmű készült az elmúlt két évben. Új vállalkozások jelentek meg a település Ercsi felöli részén. A fiatalok 2002-ben birtokukba vehették a Kastélyban kialakított Teleházat. Több üzlet nyílik, épülnek az új házak.
Ráckeresztúr lakói segítenek magukon, mert közülük sokan felismerték, hogy akkor Isten is megsegíti őket.