Kaposkeresztúr

Oldal

 

A zselici keresztúr

kapos_101
Az Észak-Zselic kistáj északi határán, a zselici dombság lankás nyúlványába terül el. A zsáktelepülés Kaposvár és Dombóvár között, fekszik, mindkét várostól 18 km távolságban. Vasútállomása, postája Bate. A falut először 1328-ban említik oklevelek, Szent-Kereszt néven, a Pannonhalmi Apátság birtokaként. Ekkor a zselicszentjakabi apát és a Derzsfiak nyerték cserébe az apátságtól, majd 1364-ben újból visszakerült a pannonhalmi apátság birtokába. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. 1715-ben csak 7 háztartást írtak benne össze és ekkor Jankovics István birtoka. 1769-1776 között több birtokos változás. 1776-ban az egész helység a gróf Niczky családé.
1843-ban majdnem az egész község leégett. A római katolikus templom 1911-ben épült. A régi temető helyén állítólag egy kolostor állott, mely a vöröskeresztes barátoké volt.
A mezőgazdaság kiemelkedő ágazataként folytatott szakszerű szarvasmarhatenyésztés a falu lakosságát bizonyos módossághoz juttatta. 1932 és 1948 között tej szövetkezetet is működtettek a gazdák. Ebben az időben a falu gazdag népkönyvtárral is dicsekedhetett. A község első katolikus népiskolája 1839-ben létesült, 1933-ban épült új iskola. A település kisközségként szerepel, a batéi körjegyzőséghez tartozva. A falu egyike a megye legnagyobb arányú népességfogyást elszenvedett településének. A nagyüzemi gazdálkodásra áttért település nem tudta eltartani lakóit. Az elhagyatott házak többségét cigány családok foglalták el. Sok a leromlott állagú paraszti porta, kevés a korszerű ház. A lakosság az 1960-as évekig mezőgazdaságból élt, illetve egy vékony réteg kisipari termeléssel és szolgáltatással is foglalkozott. A szakmunkások és a középfokú végzettségűek többsége a környező nagyobb településeken, illetve a megyeszékhelyen jut munkalehetőséghez. A cigány családok gyógynövénygyűjtésből jutnak némi jövedelemhez. A munkanélküliek aránya egyike a legnagyobbaknak a környéken.
A lakosság katolikus vallású, az egyházi szolgáltatást a mosdósi plébánia látja el. Jelenleg 125 ház van a lakosságszáma 400 fő. Jellegzetessége a falut körülvevő szőlőhegyek, ahol szőlő termesztéssel és bor készítéssel is foglalkoznak. Baté község körjegyzőséghez tartozik. Óvoda, orvos, védőnő szintén Batéban található. Általános iskola Taszáron működik. Az önkormányzat 40 millió forintos költségvetéssel gazdálkodik.