Balatonkeresztúr

Oldal
 

Keresztúr a Balaton partján

A Balaton déli partján, annak is a nyugati végén található Balatonkeresztúr, éppen ott, ahol a tó mellett futó 7-es főút Nagykanizsának tartva délre kanyarodik. Utak és vasutak kereszteződésében fekszik a település, egyes feltételezések szerint e sajátosságra utalhat a neve is, bár az eredetről számos elképzelés él. Egy biztos, a falu a somogyi oldal békésebb, védettebb helyei közé tartozik.


A tó idegenforgalmi jelentőségét igen korán felismerték a helybéliek, akik már 1902-ben megalakították az első fürdőegyesületet. E társadalmi szerveződés azután jelentős hatással volt a község fejlődésére.

Történet

Ha a történelmi múltat faggatjuk, akkor rendkívül korai emlékekre bukkanunk, hiszen a Balaton partján már a kelták is megtelepedtek, s a régészek több korból származó leleteket találtak. Az első írásos feljegyzés természetesen jóval későbbi, – a helybéli krónikakutató Tengerdi Győző szerint – mégpedig 1400-ból való, amikor a vidék a somogyi konventhez tartozott és Kerezvr néven említette az oklevél. A Balatonkeresztúr község története című könyvben olvashatunk arról is, hogy a falu első birtokosa a Keresztúry család volt 1433-tól. A szerző valószínűsíti: nagyobb az esélye annak, hogy család kapta a nevét a faluról és nem fordítva, amint azt némelyek vélik. 1660- ban a Sárkányi családnak adózott a falu, amely 1698-ban került a Festeticsek tulajdonába.
Keresztúr fejlődésének fontos szakasza Festetics Kristóf nevéhez fűződik, aki országgyűlési követ is volt. Ő építtette fel a barokk stílusú kastélyt, amely napjainkban turistaszállóként üzemel.
Az épület ma Bél Mátyás nevét viseli, miután a neves tudós, író, utazó 1731 telén hosszabb időt töltött ott vendégeskedve. Tiszteletére emléktáblát is elhelyeztek a kúria falán, melyet 1978-ban Keresztúri Dezső akadémikus avatott fel.
A kastély hosszú éveken át a Siotour tulajdonában szolgálta a vendéglátást, ma pedig külföldi tulajdonosa hasznosítja hasonló céllal. A turistaszálló egyszerre félszáznál több vendéget tud fogadni, elő és utószezonban például kedvelt helye a német nyugdíjas csoportoknak.

Templom

A barokk stílusú kastélyon kívül is akad építészeti látnivaló Keresztúron, mégpedig a szintén Festetics Kristóf által emeltetett római katolikus barokk templom. A lakosság többségét ma is a katolikusok alkotják, akik évente két búcsút tartanak – május elején és szeptemberben. Ezek az ünnepi alkalmak kedvelt látványossággá váltak a nyugalmasabb elő és utószezont kedvelő, vissza-visszatérő turisták számára. A közösségi összejövetelek nemcsak a családok összetartásában fontosak, hanem a kulturális hagyományok továbbélésének színterei is. A régi népszokásokat gyermek és felnőtt csoportok egyaránt örökítik, működik népdalkör, néptáncegyüttes és fúvószenekar, de sikerrel lép fel a rendezvényeken a Bárdos Lajos nevét viselő nőikar is.

Intézmények

Az önkormányzati intézmények közül az általános iskola a legjelentősebb, ahol 220 diák tanul, s melyben a Marcali Városi Zeneiskolának kihelyezett tagozata is működik. Az oktatás jó színvonalát segíti a korszerű felszereltség: az informatikai oktatás feltételét modern számítógépes terem biztosítja, a testneveléshez pedig a diákok rendelkezésére áll a községi sportcsarnok.
A sport egyébként is kiemelt helyet foglal el a keresztúriak életében, a népszerű és eredményes labdarúgó csapat utánpótlását például az iskolások adják. A község központjában álló sportcsarnok télen-nyáron kihasznált: bent a küzdőtér egyaránt alkalmas a labdajátékokra és a teniszre, a konditerem gépei a jó erőnlétet segítik, nyáron pedig szinte soha nem fogy el a játékos a két külső salakos teniszpályáról.
A vízisportok szintén népszerűek, az úszástól a csónakázáson át a vitorlázásig a Balaton számtalan lehetőséget kínál. A helyiek nemcsak a kánikulát, hanem a hideg telet is szeretik amikor jó vastag jégtakaró képződik a vízen. Olyankor korcsolya kerül a lábakra, s hangulatos jégkarnevállal ünnepel a falu.
Az idegenforgalomra jellemző, hogy többnyire visszatérő vendégek nyaralnak a faluban, akik értékelik a megbízható, Jó színvonalú szolgáltatásokat. Magyarok és külföldiek egyaránt szívesen látogatnak el a Bokrosi-hegyen sorakozó takaros szőlőskertekhez, ahol a pincékben zamatos bor érlelődik a hordókban.
Az önkormányzat 22 régi pincét von helyi védelem alá, mint a népi építészet utolsó tanúit. A Bokrosi-hegyre egyébként azoknak is érdemes felkapaszkodniuk, akik nem feltétlen hívei a borkultúrának, ugyanis a látvány miatt is értelme van a sétának: innen páratlanul szép kilátás nyílik a Balatonra. h_bk_pan_eszak

A balatoni homokon a XX. század elején indult meg a szőlőtermesztés, s azóta a tudás apáról fiúra öröklődik a családokban. A borosgazdák főként a fehér szőlőfajtákat részesítik előnyben, így a Rizlingszilvánit, a Chardonnayt és a Zöld Veltellinit, de újabban már vörössel is próbálkoznak, s a pincéknél jófajta Merlot és Cabernet kóstolható.